7.rész

 Sziasztok! Nagyon régen volt rész, plusz volt egy kis kihagyás nekem is, de újra itt vagyok, és hoztam az új részt.:)))

~Bogi

   

  Másnap Harry reggel bejött, azt mondta, hogy kihagyja a sulit, csak hogy mellettem legyen. "Iazán rendes tőled" mosolyogtam."Beszéltem az orvossal, jövő héten már ki fognak engedni" ült le a székre.Annyira, de annyira rendes tőle, hogy képes kihagyni egy egész napot, csak hogy velem lehessen.Legalább 2 órát végigbeszélgettünk, és utána meg látta, hogy kicsit álmos vagyok, úgyhogy elment. Én pedig elaludtam.

  Az álmom rémes volt.Egy falfehér férfi engem követett, nagy fogakkal, keze, és fehér pólója véres volt.Engem követett, majd elkapott, és a nyakamat harapdálta.Megrémülve ébredtem fel, majd a nővér szólt, hogy most átcserélik a kötésem.A hét így telt el, hol anya, hol Harry jött be látogatni, majd az a fura férfi minden álmomba benne volt.

 Mikor hazaértem a begipszelt lábammal, felkászálódtam az ágyamba, majd a laptopomat az ölembe vettem. A facebook tele volt értesítéssel, de nem volt olyan, hogy "jobbulást!"...stb. Egyszer csak nyílik az ajtó, és belép Harry."Szia." motyogtam."Szia." huppant le az ágyamra."Nagyon hiányolnak a tanárok a suliban, meg persze, én is." közölte."Ezt jó hallani." mosolyogtam."Amúgy köszi, hogy minden nap bejöttél, és elbeszélgettél velem.Rendes volt tőled." mentem közelebb hozzá."Ez természetes.De tudod miért tettem?" tette fel gyorsan a kérdést.

"Miért?" kérdeztem."Áááá...inkább hagyjuk" legyintett."Nem, és szeretném tudni.!" mentem még közelebb hozzá."Akkor most figyelj..."

















Megcsókolt.Harry Styles, a suli új fiúja, és egyben a leghelyesebb fiú megcsókolt. Engem. Szavakban nem lehetett kifejezni hogy akkor mit éreztem. "H..H..Harry" motyogtam.Választ nem kapva, Harry kifutott a szobámból, és én ott álltam vörös fejjel. Most mi lesz?

 A suliba mankóval érkeztem, szerencsére a termünk nem volt az emeleten, így nem kellett lépcsőket mászni. Az volt a furcsa, hogy a gipszemet mindenki alá akarta írni, és mindenki alá is írta. Aztán ott volt Harry.Mikor ránéztem, azonnal elvörösödtem, és csak őt bámultam.Az óra után velem bent maradt a terembe, a többiek kimentek."Carly, az a csók nekem nem jelentett semmit." mondta. "De...Harry, nekem igenis jelentett.Nem is keveset." mondtam. "De Carly, te nem lehetsz velem, bármennyire is akarod, akarjuk." jelentette ki."Miért?" kérdeztem."Carly, azt te nem akarod tudni." majd nagyon gyorsan kirohant a teremből.

Én ott ültem, és próbáltam feldolgozni, hogy ő mit is mondott. Nem jelentett neki semmit? Akkor miért tette meg? Nem értem.A többi órát végigszenvedve, végre hazafele indultam.Anyu felvett kocsival, majd csak annyit láttam, hogy valaki úgy fut, hogy szinte leelőzi anyu kocsiját.Kísértetiesen hasonlított arra az alakra, aki az álmomban szokott lenni. Az alak pedig hasonlított Harryre. Nem lehet.

 Mikor hazamentem, nem tudtam megnyugodni. Mi van, ha tényleg Harry volt az? És amit mondott? hogy nem mondhatja meg, miért nem lehetünk együtt? Én hülye meg csak hallgattam.Nem értem őt. Én...én szeretem őt.Mit meg nem adnék, hogy egyszer kiabálná azt, hogy igen, Carly a barátnőm, és szeretem teljes szívemből! És, hogyha ő nem is szeret? Ha neki ez a csók tényleg nem jelentett semmit? Én akkor mit csináljak? Maradjunk barátok? Vagy szakítsunk meg minden kapcsolatot? Nem tudom...

 Gondoltam, felnézek facebookra. Egyszer csak felugrik egy ablak, és Harry ír nekem. Kicsit haragudtam rá, úgyhogy nem írtam neki vissza. Nem érdekelt, bármennyire is szeretem.Amikor már azt írta, hogy aggódik miattam, amiért nem írok vissza, írtam neki, hogy jól vagyok, és hogy megyek aludni, mert már 11 óra van.Majd lehajtottam a laptopomat...

 Másnap Harry nem jött iskolába, most én aggódtam miatta. Írtam neki facebookon, de nem válaszolt. Féltem, hogy valami baja van.Sírtam is, de nagyon.Nem tudtam kiheverni, hogy lehet tényleg nagy baja van, lehet elütötte egy kocsi, vagy éppen vágdossa magát.Belegondolni is szörnyű.